Közzétette a megújuló gázokra vonatkozó származási garancia igényléséhez szükséges első dokumentumokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az eddigi 1700 megawattról 2100 megawattra emelik 2024. december 1-től a szomszédos uniós tagállamok az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia exportkapacitás határértékét a súlyos téli ukrajnai áramhiány enyhítése érdekében – jelentette be a fontos döntést kedden az európai átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködési szervezete (ENTSO-E). A hírt az Európai Bizottság üdvözölte, miután a Bizottság elnöke és a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szeptemberben hathatós lépéseket ígért az orosz támadások miatt súlyosan meggyengült ukrajnai áramellátási helyzet segítése érdekében. A hír azt jelenti, hogy Magyarországról is több villamosenergia áramolhat Ukrajna felé, ha szükség lesz rá a téli kritikus időszakban.
Az ESG-szempontok (Environmental, Social, and Governance) alkalmazásának hiánya komoly kihívást jelent a magyar ingatlanpiaci szereplők számára, mivel nincs egységes rendszer ezen kritériumok mérésére, de sokszor már a mérhetőséget biztosító adatok átláthatóságának és gyűjtésének feltételei sem teljesülnek. Mindez egyre sürgetőbb probléma, mert az iparágban a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás mostanra alapvető elvárássá vált. Hogy pontosan hogyan lehetne ezen javítani, arról Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere, az RICS Magyarország elnökségének tagja beszélt.
Egy olyan új mikro-, kis- és középvállalati programot indított ma el az MFB és az MVM Optimum, amelynek keretében előbbi fix, euróalapú hitelt biztosít energiahatékonysági és zöld beruházások megvalósításához, utóbbi pedig ingyenes tanácsadással segít, hogy megszerezze a beruházásokat végrehajtó cégek Hitelesített Energiamegtakarításait, és ezért cserébe „extra” bevételt ajánljon fel nekik – derült ki a két állami cég hétfőn egyszerre bejelentett közleményeiből itt és itt.
Egy váratlan műszaki hibából eredő kilenc napos teljes leállítás után hétfőn reggel elkezdték felterhelni a Paksi Atomerőmű hármas blokkját – vette észre a Portfolio.
Az elmúlt hetekben meghaladta Magyarországon a nyáron valaha mért legmagasabb áramfogyasztási csúcsot a naperőművek beépített teljesítőképessége, ami óriási változást jelent a villamosenergia rendszerben, és ez még csak a kezdet – derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. A magyarországi naperőmű forradalom világviszonylatban is az élbolyba helyez minket két lényeges mutatóban, és mindez egyúttal hatalmas kihívásokat is okoz a rendszer egyensúlyban tartása során.
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékletének változásait vizsgálták a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Pannon Ökorégióban. A legnagyobb mértékben tavaink melegedtek, közülük is leggyorsabban a Velencei-tó hőmérséklete emelkedett, évtizedenként 0,7 °C-ot. A melegebb sekély vizek az invazív fajoknak kedveznek - közölték.
A hármas blokknál történt szombati váratlan műszaki meghibásodás után – ami miatt azóta is teljesen áll a blokk - kedden kora délután a Paksi Atomerőmű egyes blokkján is váratlan hiba alakult ki: „védelmi működés történt”, és ezért 50%-ra csökkent a blokk teljesítménye.
Már több, mint két napja áll a Paksi Atomerőmű hármas blokkja műszaki meghibásodás miatt, és várhatóan csak szerdán délelőttre tudják kijavítani a problémát.
Néhány szabály betartásával megelőzhetők az áramütéses balesetek – hívta fel a figyelmet ritkán látható közös közleményben a három nagy hazai áramszolgáltató.
Jogszabályváltozás miatt 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztó társaságok a nem lakossági felhasználók energiaszámláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki. Ez azt jelenti, hogy az új évtől a papíralapú számla helyett az MVM is csak elektronikus számlát állíthat ki ennek az ügyfélkörnek - hívta fel a figyelmet az MVM a hétfői közleményében.
November közepén egy új lakossági villamosenergia tarifatípust hoz létre az Energiahivatal, és ez a kulcsfontosságú döntés kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt – derült ki a Portfolio minapi Energy Investment Forum konferenciáján. Ez azért lesz jelentős lépés, mert a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tételnek, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjaknak a megváltoztatását teszi lehetővé, ami várhatóan 2026-tól akár húsba vágó pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás számára. A fő cél ezeknek a díjaknak a mozgatásával az, hogy rávegyék az érintett kört az együttműködésre, azaz arra, hogy minél inkább napközben fogyasszanak villamosenergiát, amikor az egyébként is bőségesen és viszonylag olcsón áll rendelkezésre a naperőművek túltermelése miatt. Az ösztönzés további fontos eszköze lehet majd az, hogy a most 5 forintos energiadíj, azaz az elektron ára, is nagyot változhat napon belül akár 15 percenként, a piaci viszonyok függvényében.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban általában szinte kizárólag az hangzik el, hogy mekkora terhet jelentenek a bolygóra nézve, milyen közvetlen hatással vannak a földi hőmérsékletre. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a földi ökoszisztémák természetes adottságaikból fakadóan képesek lehetnek ezen gázok, különösen a legnagyobb környezeti terhet jelentő szén-dioxid semlegesítésére. Kutatások alapján ez az évezredek óta harmonikusan működő rendszer hatékonyan tartotta körforgásban a földi élőlények által kibocsátott szén-dioxidot. Viszont a friss tanulmányok arról árulkodnak, hogy az elmúlt évek kiugróan magas hőmérséklete veszélybe sodorta a Föld ezen természetes védekező mechanizmusait.
Az elmúlt időszak egyre szigorúbb vámellenőrzései, jelentős kihívásokat tartogattak a vállalatok számra. A vámhatósági szankciók gyakorisága nőtt, és ezek megértése, valamint kezelésük kiemelten fontossá vált. Az RSM Hungary webináriumán a szakértők többek között a vámellenőrzések során szerzett tapasztalatokat, az alkalmazott szankciók jellegét elemezték, illetve kiemelten foglalkoztak az Európai Unió új CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) kötelezettségeivel.
Leadta október 16-án a magyar kormány az Európai Bizottságnak a végleges Nemzeti Energia- és Klímatervet, amely értelmében Magyarország 2030-ra nem 40%-kal, hanem 50%-kal vállalja csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását az 1990-es bázishoz képest – derült ki a brüsszeli testület oldalára feltöltött anyagból.
Egy négy elemből álló jogszabály csomagról kezdett ma társadalmi egyeztetésbe az Energiaügyi Minisztérium, amely az energetikai szektor széles körét érinti sokfajta változáson keresztül. A tervezett módosítások jelentős része a zöldenergia hasznosítás további térnyerését, az időjárásfüggő megújulók lendületes terjedése okozta kihívások kezelését szolgálja. A változások például megkönnyíthetik a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését, felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket, és hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez.
A hőszivattyúk elterjedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ami nem csoda: az idén nyáron életbe lépett, minden eddiginél szigorúbb, új építésű ingatlanokra vonatkozó épületenergetikai szabályoknak szinte már csak ezzel a technológiával lehet megfelelni. A felújítások esetén is optimális választás lehet. Bár bekerülési költsége magasabb, mint egy kondenzációs kazáné, üzemeltetése jelentősen olcsóbb, hiszen a környezet hőenergiáját is hasznosítja hűtésre-fűtésre, a működéséhez szükséges elektromos áram érkezhet napelemből, de H tarifás hálózati energia is igényelhető. Az Immergas szakértője szerint összességében a technológiával önmagában is könnyedén elérhető az elvárt 30%-os energiamegtakarítás. A beruházási költségeket az Otthonfelújítási Programban jelentősen lehet csökkenteni, amire bátran lehet még jelentkezni, eddig csupán a befogadható pályázatok 10 százalékát adták be. Magyarország egyelőre jelentősen el van maradva a működő hőszivattyúk számában, de tavaly már 32%-os volt a bővülés, a támogatásoknak köszönhetően pedig még inkább felgyorsulhat a folyamat.
A magyar állami MVM az idei negyedik negyedévben még több orosz gázt vesz kedvezményes áron a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül, és tárgyalások zajlanak arról, hogy a szerződésen felüli vásárlás 2025-ben is folytatódjon – jelentette be az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség kedden nyilvánosságra hozott interjújában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Portfolio információi szerint napi 11 millió köbméter körüli többlet orosz gáz vásárlásának lehetőségéről van szó, amely a hosszú távú szerződésen felül megérkezhet az idei negyedik negyedévben Magyarországra a Török Áramlaton át, és ez a tervek szerint a jövő évben is így lenne.
A klímaváltozást mára minden korábbinál erősebben a bőrünkön érezzük és világossá vált, hogy elkerülhetetlen a karbonemisszió nagyarányú globális csökkentése. Az EU a Megújuló Energia Irányelvek további szigorításával nagy lépést tett a helyes irányba. Az új szabályozás része egy - a közlekedés jelentős emissziócsökkentését célzó - nemzeti e-mobilitási kreditmechanizmus létrehozása minden tagországban. Javasolt lenne, hogy az új kreditmechanizmus az Önkéntes Karbonpiac globális, átlátható és integritás alapú szabályaira épüljön. Így, a közlekedés által felhasznált megújuló energiahányad növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése együttesen is elérhetővé válnának.
Közel ezer családnál már üzemelnek a napelemek és energiatárolók a Napenergia Plusz Programban, és eddig összesen több mint 20300 háztartás nyert támogatást a pályázatban – derült ki az Energiaügyi Minisztérium kedd reggeli közleményéből.